Az Egyesült Államok alapító atyái a rabszolgaságot „szükséges gonosznak” tartották – jelentette ki Tom Cotton, Arkansas állam republikánus szenátora a hét végén egy lapinterjúban.
Cotton a The Arkansas Democrat-Gazette című helyi lapnak azt fejtegette, hogy az alapító atyák a rabszolgaságot olyan „szükséges gonosznak tartották, amelyre az unió felépült.”
Szavai vasárnap óriási vihart keltettek a közösségi médiában, ahol politikusok és újságírók egyaránt hozzászóltak, hétfőre azonban már az országos médiumok is értelmezték a nyilatkozatot.
A szenátor még vasárnap este a Twitteren közölte, hogy „az alapító atyák nézeteinek és annak a leírása, hogyan kezdték meg ennek az ördögi intézménynek a lebontását, nem a rabszolgaság támogatása vagy igazolása.” Hozzáfűzte: szerinte nem meglepő, hogy az 1619 Project képtelen helyesen felidézni a tényeket.
Az 1619 Project a The New York Timesban tavaly megjelentetett esszésorozat, amelynek szerzője, Nikole Hannah-Jones azt az elméletet népszerűsíti, hogy az Egyesült Államok története nem az 1776-ban kihirdetett Függetlenségi Nyilatkozattal kezdődik, hanem 1619-ben, amikor az első rabszolgák megérkeztek a virginiai Jamestown településre.
Hannah-Jones azt sugallta, hogy az amerikai szabadság és függetlenség elveit a feketék váltották valóra.
Elképzelését több történész cáfolta, mások viszont egyetértenek vele. A magát afroamerikaiként azonosító Hannah-Jones idén Pulitzer-díjat kapott érte.
A The New York Times – amelynek tulajdonosa felmenőiről éppen a napokban írta meg a New York Post, hogy rabszolgatartók is voltak közöttük – eddig kiállt az elmélet mellett.
Tom Cotton a múlt héten törvényjavaslatot terjesztett elő, hogy az iskolákban tiltsák be az 1619 Project oktatását. Javaslatát a szenátor azzal indokolta, hogy az elmélet „rendszerszerűen fajgyűlölő országként” állítja be az Egyesült Államokat, amelynek alapértékeibe „beivódott” a rabszolgaság.
Cotton e törvényjavaslatról adott hétvégi interjújában értelmezte az alapító atyák véleményét.
Az 1619 Projectet Ted Cruz texasi republikánus szenátor korábban „propagandának” minősítette, Mike Pompeo külügyminiszter pedig júliusban – amikor kiderült, hogy tévésorozat is készül belőle – úgy nyilatkozott, hogy ez nem más, mint „az a marxista ideológia, mely szerint Amerika csak elnyomókból és elnyomottakból áll.”
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
Donald Trumpnak az általa nagynak és gyönyörűnek nevezett, szerteágazó, Amerika sok rendszerét megreformáló salátatörvénnyel sikerült elérnie második elnöksége első nagy törvényhozási sikerét.
Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a találkozón Szergej Lavrov „érdemi és őszinte eszmecserét folytatott” Ukrajna, Irán és Szíria helyzetéről Marco Rubióval.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
Már a bemutatója előtt meglehetősen nagy hullámokat vetett a Superman legújabb mozis feldolgozása, miután a rendezője bevándorlóként utalt a címszereplőre. A végeredmény viszont nem ennyire direkt, inkább egy erősen nosztalgikus, grandiózus képi világú tanmesét látunk az emberi jóságba vetett töretlen hitről.
Ő volt az az ember, akire mindig, minden helyzetben számíthattam.
Mindeközben egy új program lehetővé teszi, hogy a fiatalok bérleti díj helyett a saját tulajdonuk törlesztőjét fizethessék.
Magyar Péter grandiózus bejelentéssel rukkolt elő a Tisza Párt kongresszusán: kormányra kerülésük esetén visszaszereznék az állami vagyont egy új „szuperhivatal” révén. A Nemzetgazdasági Minisztérium éléről Nagy Márton azonnal reagált: „a tények makacs dolgok” – az állami vagyon 13 év alatt megduplázódott.
